|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 115 találat | lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-115 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Apostu, Sorin 0. szeptember 30.Nem válaszolt a kolozsvári önkormányzat a magyar bölcsődét kérőknekNem „csomagmegőrzőnek” szánják, szeretettel, odafigyeléssel, szakmai hozzáértéssel várják a gyereket Kolozsvár első magyar bölcsődéjének működtetői – derült ki a kedd esti avatóünnepségen. Bálint Benczédi Ferenc, az Erdélyi Unitárius Egyház püspöke köszöntőbeszédében elmondta, ahhoz, hogy megvalósuljon a magyar bölcsőde terve, két feltételnek kellett teljesülnie. Az első az volt, hogy az unitárius egyház visszakapta a Berde Mózes (Frederic Joilot Curie) utca 1. szám alatti ingatlanját, a második feltétel pedig, hogy a kisdedóvóra volt a kolozsvári magyar közösségnek a leginkább szüksége. A püspök hangsúlyozta, a bölcsőde nem csomagmegőrző, ahogy azt napjainkban sokan aposztrofálják. „Fontos, hogy a gyerekek olyan környezetben eszméljenek a világra, ahol szeretet és gondoskodás veszi körül őket” – fogalmazott Bálint Benczédi Ferenc. Nemzeti jelentőségű bölcsőde Szilágyi Mátyás, a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulja kifejtette: nemzeti demográfiai jelentősége van minden egyes erdélyi magyar bölcsődének. „Azt szeretnénk, ha Erdély-szerte minél több bölcsőde lenne. Minél több gyerek jár bölcsődébe, annál több lesz később az iskolás, a fiatal magyar értelmiségi” – mutatott rá a főkonzul. Mikó Zsuzsa, az Unitárius Óvodáért Egyesület elnöke szerint szeretnének tanúbizonyságot tenni elhivatottságukról, szeretettel, szakmai felkészültséggel várják a gyerekeket. Rácz Norberttől, a belvárosi egyházközség lelkészétől megtudtuk: idén két csoportot indítottak, eddig 26 gyereket írattak be, négy hely még betöltetlen. A bölcsőde naponta 7 és 17 óra között működik, a szülőknek havonta 500 lejbe kerül a szolgáltatás. Rácz Norbert hozzáfűzte: igyekeznek majd támogatást szerezni a bölcsőde működtetésére, hogy a szülőknek kevesebbet kelljen fizetniük. A nyolcfős személyzetet három óvónő, három dada, egy takarító és egy nővér alkotja. A lelkész kérdésünkre elmondta, az épület felújítását magánszemélyek és cégek adományaiból finanszírozták, a támogatások összértéke megközelítőleg 40 ezer lej. Kezdetnek jó, megoldásnak kevés A kolozsvári magyar bölcsőde létrehozását szorgalmazó Életfa Családsegítő Egyesület képviselői is üdvözölték a kincses város első magyar bölcsődéjét, de úgy gondolják: ez kezdetnek jó, megoldásnak kevés. „Nagyon jó, hogy megnyílt a kincses város első magyar bölcsődéje, szükség van rá, ez azonban még nem oldja meg a kolozsvári magyar közösség gondjait. Elsősorban a külvárosban volna szükség államilag támogatott magyar bölcsődékre. A vegyes házasságban élők számára gond ez elsősorban, mert ha a gyerek román nyelvű bölcsődébe kerül, az óvodába, és később az iskolába is román tannyelvű intézménybe jár majd” – nyilatkozta a Krónikának Herédi Zsolt, az egyesület tiszteletbeli elnöke. Mint arról korábban beszámoltunk, az Életfa Családsegítő Egyesület mintegy éve aláírásgyűjtést kezdeményezett magyar nyelvű bölcsődék létrehozására. Herédi Zsolt lapunknak elmondta, 1300–1400 aláírást gyűjtöttek össze, majd kérésüket benyújtották az önkormányzathoz, de választ sem a törvény szabta harmincnapos határidőn belül, sem azóta nem kaptak. Hozzáfűzte, próbáltak háttéregyezséget kötni az önkormányzattal, de eredménye ennek se lett. De nem adták fel, következő lépésként Sorin Apostu polgármestertől fognak meghallgatást kérni. Herédi szerint a jelenlegi, román bölcsődékben nagyszámban dolgozik magyar személyzet, így a magyar csoportok létrehozása pusztán szervezés kérdése lenne, és anyagilag csak kismértékben terhelné az önkormányzatot. Zsidó óvoda nyílik Váradon. Hétfőn megnyitja kapuit Erdély és a Partium legelső zsidó óvodája, a tanintézetet Nagyváradon működtetik majd a Zsidó Közösségek Szövetsége védnöksége alatt – közölte Andrei Seidler, a helyi zsidóközpont vezetője. Mint mondta, Bukarestben ugyan már létezik pár ilyen tanintézet, de egyik sem a szervezet felügyelete alatt működik. Hozzátette, a napközi otthonban bárkit szívesen látnak, ugyanis ez nem lesz egyházi jellegű, az ilyen programok nem lesznek kötelezőek, és az oktatási tevékenység befejezte után zajlanak majd. A román és angol nyelven zajló oktatási tevékenységért cserébe havonta legalább 250 eurót kell fizetniük a szülőknek, az árban napi három étkezés és a tanfelszerelés is benne foglaltatik. Kiss Előd-Gergely. Szabadság (Kolozsvár) 2008. június 19.Június 18-án volt a kolozsvári városi tanács alakuló ülése, melyen megválasztották a két alpolgármestert, illetve létrehozták a szakbizottságokat. László Attila (RMDSZ) és Sorin Apostu (Demokrata-Liberális Párt) lett a város két alpolgármestere. Annak ellenére, hogy a helyhatósági választásokon a Nagy-Románia Párt (PRM) nem szerzett elegendő szavazatot ahhoz, hogy képviseltesse magát a kolozsvári döntéshozó testületben, képviselőjük felszólalása magyarellenes volt. Megalakultak a frakciók, ezek vezetőt választottak (az RMDSZ Csoma Botondot). A szakbizottságok vezetői között egy magyar van, Molnos Lajos /RMDSZ, tanügyi-kulturális szakbizottság). Emil Boc polgármester kijelentette: politikai, illetve a magyar közösség iránti természetes gesztusként értékelhető az, hogy a PD-L-s többség ellenére magyar alpolgármestert választottak Kolozsváron. Boc hozzátette: az elmúlt négy évben rendkívül jól együttműködött az RMDSZ-es városi tanácsosokkal. /Kiss Olivér: László Attila Kolozsvár új magyar alpolgármestere. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./2009. január 6.Emil Boc január 4-én lemondott kolozsvári polgármesteri tisztségéről miniszterelnökké való kinevezése miatt, az ideiglenes városvezetőre január 13-ig várni kell. A tanácsnak a két alpolgármester – Sorin Apostu (PD-L) és László Attila (RMDSZ) – közül kell kiválasztania, hogy kit bíz meg ideiglenesen a tisztséggel. Valószínűleg Sorin Apostu lesz a választásokig a városvezető, ugyanis a 27 tagú tanácsból 16 demokrata-liberális, a tisztség elnyeréséhez pedig 14 szavazat elegendő. Három hónapon belül választásokat kell kiírni Kolozsvár polgármesteri tisztségére. Emil Boc utoljára a város új stadionjának és sportcsarnokának megépítésével kapcsolatos dokumentumokat írta alá polgármesterként. Így a stadion megvalósítása is részben az ő nevéhez kötődhet. Emil Boc ideje alatt került üveg a főtéri gödörre, s ugyancsak ő adta át tavaly októberben az Ószer lakónegyed lakásainak kulcsait, otthont teremtve ezzel 271 családnak. Aláírta továbbá a metropolisz zóna tervét, a diákoknak és nyugdíjasoknak a tömegszállítás díjmentességének a meghosszabbítását, és átadott egy turisztikai információs központot a Deák Ferenc utcában. Kolozsvár általános fejlesztési terve már az új vezetés gondja lesz. /Jakab Jutka: Kolozsvár fejlesztési terve Boc utódjára maradt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./2009. január 7.Ideiglenesen László Attila alpolgármester Kolozsvár polgármestere, mert a Sorin Apostu, a másik alpolgármester szabadságra ment. „Nem most fordul elő először, hogy »magyar« polgármestere van Kolozsvárnak” – jelentette ki kérdésére László Attila, arra reagálva, hogy a január 6-i román nyelvű sajtó meglehetősen nagy terjedelemben foglalkozott az üggyel, részletesen taglalva, miszerint 1944-től első alkalommal van magyar polgármestere a városnak. A városi tanács január 13-án dönti majd el, hogy Boc lemondása nyomán a két alpolgármester – Sorin Apostu (PD-L) és László Attila (RMDSZ) – közül ki veszi majd át ideiglenesen a polgármesteri megbízatást az időközi választásokig. Egyelőre nem lehet tudni, hogy az RMDSZ-nek lesz-e vagy nem önálló polgármesterjelöltje a közelgő választásokon. /P. A. M. : /Nem először van „magyar” polgármester Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./2009. január 29.Még el sem kezdődött Kolozsváron a választási kampány, Sorin Apostu ideiglenes polgármester, a PD-L jelöltje máris kijelentette, nem nézi jó szemmel azt, hogy Guttman Szabolcs legyen Kolozsvár főépítésze. /Kiss Olivér: Kinek nem kell Guttman Szabolcs? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./2009. február 10.Február 9-től Kolozsváron szervezik meg az egyhetes Nemzetközi Leszbikus Fesztivált. Szülők, pedagógusok, politikusok és egyházi vezetők aláírásgyűjtéssel szerették volna megakadályozni a fesztivál meghonosodását Erdély fővárosában. A polgármesteri hivatalnak szóló online tiltakozást eddig 3232 személy írta alá, nem sok sikerrel, a fesztivál megkezdődött. Sorin Apostu ideiglenes polgármester válaszolt a Ioan S. Pop tiszteletes által kezdeményezett tiltakozásra. „Az alkotmány előírja az önkifejezés szabadságát”– vélekedett a polgármester. /Hideg Bernadette: A másság fővárosa. Leszbikusok egyhetes nemzetközi fesztiválja kezdődött tegnap Kolozsváron. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./2009. február 17.Fölényes győzelmet aratott Sorin Apostu a kolozsvári időközi polgármester-választásokon, második fordulóra nem kerül sor. A Demokrata-Liberális Párt (PD-L) jelöltje a szavazatok 60,48 százalékát szerezte meg. A második helyezett a liberális Marius Nicoara 24,78 százalékkal, majd Teodor Pop Puscas (PSD) 7,39 százalékkal. A Magyar Polgári Párt jelöltjére, Gergely Balázsra a szavazó kolozsváriak 3,53 százaléka voksolt (2872), László Csaba, a Zöld Párt jelöltje 1,12 százalékot kapott (914). A hivatalos adatok szerint a részvétel 30,19 százalék volt, amely lényegesen kevesebb a júniusi helyhatósági választásokon mért 41,39 százaléknál. Az elkövetkező négy évben tehát továbbra is a PD-L „fennhatósága” alatt marad Kolozsvár és Kolozs megye. A demokrata liberálisoké a polgármesteri és a megyei tanácselnöki tisztség, mind a városi, mind a megyei tanácsban PD-L-s többség van. Sorin Apostu /sz. Focsani, 1968/ 2007-től a kolozsvári állatorvosi egyetem tanára. 2004–2008 között igazgatói tisztséget töltött be a kolozsvári polgármesteri hivatalban, 2008-ban alpolgármesterré választották. /Apostu nyerte a kolozsvári polgármester-választásokat. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./2009. február 17.Rövid távú terveiről a frissen megválasztott Sorin Apostu polgármester elmondta, további kétszáz tömbház hőszigetelési munkálatait kezdi majd el, leaszfaltoz száz tömbház közti sétányt, kezdeményezi öt lakónegyedi parkolóház építését, valamint a tömbházak közti közvilágítás kiterjesztését azon utcarészeken, ahol eddig még nem volt. Ami a Főtér és a Mátyás király szoborcsoport felújítását illeti, Apostu reménykedik abban, hogy ez még az idén befejeződik. Több olvasó jelezte, hogy románul írott röpcédulákat találtak a postaládájukban, miszerint Sorin Apostu egyetlen magyar tisztségviselőt sem tűr majd meg a kolozsvári polgármesteri hivatalban. Apostu tisztázta, ez a röpcédula a lejáratását szolgálta. „Nem dobok ki egyetlen magyar alkalmazottat sem a városházáról. Nemzetiségtől függetlenül mindenki a helyén marad, s csak akkor bontom fel az alkalmazottak munkaszerződését, ha meggyőződtem arról, hogy nem végezték jól a munkájukat” – mondta. Arra a kérdésre, hogy várható-e László Attila alpolgármester tisztségből való menesztése, a városvezető közölte: a szóban forgó tisztséget László Attila tanácsi határozat által nyerte el, eddig nem merült fel a menesztése, mi több, egy csapatot alkotnak. /N. -H. D. : Apostu: nem dobom ki a magyar alkalmazottakat. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./2009. március 16.Az események az elmúlt évekhez képest jóval feszültebb légkörben zajlottak, amelynek egyik fontos kiváltó okát Sólyom László köztársasági elnök erdélyi látogatása körüli huzavona képezte. Kolozsváron a március 15-i ünnepségek végül rendbontás és incidensek nélkül zajlottak le. A nagyszámú utcai rendőri és csendőri jelenlétből lehetett következtetni, hogy a radikális és a közrenddel dacolni kész román szélsőségesek csoportja is éreztette jelenlétét. Zsúfolásig megtelt a Szent Mihály-templom, ahol ökumenikus istentiszteletet tartottak a négy erdélyi magyar történelmi egyház képviselői. László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke arra buzdította a hallgatóságot, hogy őrizze meg igazságszeretetét és kitartását. A helyi hagyománynak megfelelően a Biasini-házhoz vezető zászlós-éneklős felvonulással folytatódott az ünnepség. Beszédet mondott László Attila, aki hangsúlyozta, hogy Kolozsvár és Erdély nem létezhet nélkülünk. Florin Stamatian prefektus a múlt hibáiból való tanulásra szólított fel, és kifejezte reményét, hogy Kolozsvár multikulturális város marad. Sorin Apostu polgármester az 1848-as forradalom értékeinek időszerűségét emelte ki, és azt hangoztatta, hogy ennek a városnak nem politikai vitára, hanem összhangra van szüksége. Tófalvi Tamás felolvasta az erdélyi magyar ifjúság 12 pontos követelését. /Ördög I. Béla: Összefogásra buzdították az erdélyi magyarságot. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./ A „Mit kíván az erdélyi magyar ifjúság? elnevezésű dokumentumot Petőfi Sándor emléktáblájánál olvasták fel. Az 1848-as hagyományokat követve kilenc ifjúsági szervezet az alábbi 12 pontban foglalta össze az erdélyi magyar ifjúság követeléseit: Mit kíván az erdélyi magyar ifjúság? 1. Versenyképes magyar oktatást bölcsődétől egyetemig! Erős magyar egyetemi diákképviseletet! 2. Véleménynyilvánítási jogot a diákoknak az iskolák döntéshozatalában! Színvonalas középiskolai szakoktatást! 3. Önálló állami magyar egyetemet! 4. Itthon maradást ösztönző, pozitív jövőképet, gazdasági jólétet biztosító közösségi képviseletet! 5. Fejlődő karrierlehetőséget, munkahelyteremtést és a lakásgondok megoldását! 6. A nemzetiségi arányok megváltoztatására irányuló államhatalmi intézkedések leállítását! 7. A román hatóságok és szélsőséges szervezetek magyarellenes megnyilvánulásainak megszüntetését! 8. Teljes körű önrendelkezést az erdélyi magyar nemzeti közösség számára! Területi és kulturális autonómiát! 9. A magyar nyelv használatát az állami intézményekben! 10. Az elkobzott egyházi javak teljes körű visszaszolgáltatását! 11. Méltóságteljes és békés ünneplési lehetőség biztosítását nemzeti ünnepeink alkalmából! 12. Egységes Kárpát-medencét! Erős nemzetet! Közösségi magyar felelősségvállalást! A 12 pont szerzői: Erdélyi Magyar Ifjak (EMI), Kolozsvári Ifjúsági Fórum (KIFOR), Kolozs Megyei Magyar Diáktanács (KMDT), Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ), Magyar Ifjúsági Tanács (MIT), Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT), Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE), Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ), Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ)/. /Március idusa Kolozsváron. = Reggeli Újság (Nagyvárad), márc. 16./2009. március 16.A hatósági tiltás ellenére március 15-én Kolozsváron a szélsőséges román Új Jobboldal szervezet tagjai és szimpatizánsai (mintegy 100–150 fő) a Memorandisták kolozsvári emlékművénél gyülekeztek. Az egyes források szerint Bukarestből is érkező fiatalok transzparenseket, Avram Iancu portrékat tartottak kezükben, s a román és az Új Jobboldal zászlóit lengették. Különböző jelszavakat skandáltak: Nemzeti összefogást! Székelyföld román föld! Románok vagyunk, itt mindörökké urak! Ezen kívül Avram Iancura emlékeztető nemzeti énekeket hangoztattak. A tüntetők a Bocskai/Avram Iancu térre vonultak, ahol koszorúkat helyeztek el Avram Iancu szobránál. Ugyanezt tette délben Sorin Apostu polgármester és egyik helyettese, Radu Moisin is, de ők nem az Új Jobboldal, hanem egy kolozsvári civil szervezet által szervezett koszorúzáson vettek részt. /(K. O.): Nacionalista jelszavakat skandáltak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./2009. május 8.Kolozsvár műemlékeinek a számbavételéért és a restaurálási prioritáslista megállapításáért együttműködési szerződést kötött a városháza a Babes–Bolyai Tudományegyetem Történelem és Filozófia Karával. Első lépésként összesen 135 műemléket vettek be a programba. Többnyelvű ismertető táblát helyeznek el minden műemléken, s a felirat három – román, angol és francia – nyelven lesz olvasható. A Szabadság azon kérdésére, hogy miért nem kerül fel a megnevezés magyarul is, Sorin Apostu polgármester kijelentette: a magyar nem nemzetközi nyelv. /(jakab): Nem lesz magyar felirat a műemlékeken. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./2009. május 12.A kolozsvári Főtér-rendezés első áldozatai a kidöntött lámpaoszlopok. Alkotójuk, a neves iparművész, fémszobrász, a Képzőművészeti Egyetem egykori tanára, a Barabás Miklós Céh 1997-es nívódíjasa, Károly Sándor, ha élne, most lenne 60 éves. Özvegyét, a szintén képzőművész Károly Zöld Gyöngyit a városuk sorsáért aggódó szemtanúk azonnal értesítették a történtekről. Honnan is tudhatná a Regátból származó Sorin Apostu polgármester, hogy egy Kolozsvár arculatát évtizedekkel ezelőtt formáló képzőművész, a Szamos-híd korlátjának, a Román Színház előtti lámpaoszlopoknak, számos ablakrács és kapu készítőjének egyik, a tér hangulatához illő alkotásáról van szó. László Attila alpolgármester szerint a formatervezett alkotások majd méltó helyre kerülnek. A polgármesternek a műemlékek feliratozásával kapcsolatos kijelentése azonban rosszindulatú. A magyar nem nemzetközi nyelv, ezért semmi keresnivalója a műemlékek feliratain, azok román, angol és francia nyelvűek lesznek, közölte. Amikor a történelmet meghamisító, magyargyalázó emléktáblák felkerültek a Mátyás-ház, a Mátyás-szobor és a Petőfit is vendégül látó egykori Biasini szálló falára, Gheorghe Funar kezében volt a város. Emil Boc polgármestersége idején naivul azt remélték, hogy a gyalázkodó feliratok helyére más kerül. A magyar emléktáblák eltávolítására még maga Gheorghe Funar sem merészkedett. Remélhetőleg Sorin Apostu sem erre gondolt, amikor a magyart és a németet – egyébiránt az idelátogatók zöme éppen ezt a két nyelvet használja – száműzni óhajtja. /Németh Júlia: Kolozsvári múlt, kolozsvári jelen. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./2009. május 13.Miért nem kerül magyar felirat is a műemléképületekre – kérdezte Kolozsváron a május 12-én tartott tanácsülésen Sorin Apostu polgármestertől Csoma Botond tanácsos napirenden kívül. Az RMDSZ-es képviselő a polgármesternek felolvasott egy részletet a multikulturalizmusról tett nyilatkozatából, amely összeegyeztethetetlen a magyar feliratokkal kapcsolatos álláspontjával. Apostu ugyanazt válaszolta Csoma Botondnak, amit korábban az erről szóló sajtóértekezleten is elmondott: a magyar nyelv nem nemzetközi nyelv. A polgármester kifejtette: magyar nyelvű felirattal nem találkozott máshol, csak Magyarországon, ahol ez az anyanyelve a lakosságnak. Apostu hozzátette: ha a szervezet vagy egyház, amelynek a tulajdonát képezi a magyar műemlék, kifizeti a magyar nyelvű tábla elhelyezési költségeit, akkor a helyi tanácsban megvitatják a kérdést. /Jakab Judit: Feliratok magyarul – csak pénzért. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./2009. május 14.Kolozsváron a műemléképületekre három nyelvű /román, angol és francia/ feliratot helyeznek el. Magyar nyelvű nem lesz, Sorin Apostu polgármester ezt azzal indokolta, hogy a magyar nem nemzetközi nyelv. Annak idején Gheorghe Funar szélsőségesen nacionalista „kolozsvári bíró” azt mondta, azért nem írják ki magyarul is a város bejáratainál elhelyezett tájékoztató táblákra, melyek Kolozsvár testvérvárosai, mert a magyar nem nemzetközi nyelv. /Kiss Olivér: Sorin Apostu = Gheorghe Funar? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./2009. május 18.Aláírásgyűjtéssel próbálja rávenni Sorin Apostu kolozsvári polgármestert a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO), valamint a Transindex internetes portál arra, hogy magyar és német nyelvű feliratok is szerepeljenek a kincses város műemlék épületeire felhelyezendő táblákon. Arra az újságírói felvetésre, hogy a táblákon miért nem lesz magyar felirat is, az elöljáró közölte: „a román frankofon nép, a magyar pedig nem világnyelv”. A kezdeményezők az elöljáróhoz intézett levelükben kifejtik: nem csak az angol és a francia világnyelv, és amennyiben a kezdeményezés célja csupán a Kolozsvárra látogató turisták tájékozódásának megkönnyítése, indokolt lenne statisztikákkal is alátámasztani a nyelvi opciót. Úgy vélik, Apostu „válaszának szellemisége azokat az időket idézi, amikor minden nyelven ki lehetett tenni Kolozsvár bejáratához az üdvözlő táblát, csak éppen magyarul nem”. Furcsállják, hogy „pont magyarul és németül nincs helye a tájékoztatásnak, annak ellenére, hogy Kolozsvár történelmében a magyar közösség ugyanolyan fontos szerepet játszott, mint a román, valamint a német közösség”. „Ez a város mindenkié, aki valaha benne élt, vagy jelenleg benne él és dolgozik” – jelentik ki a kezdeményezők, akik szerint a városvezetésnek hangsúlyt kellene fektetnie arra, hogy a sokszínű, multikulturális Kolozsvár jegyeit megjelenítse a város utcáin, épületein, állami intézmények homlokzatán. A petíciót a Transindex internetes oldalán lehet aláírni május 21-éig, a kinyomtatott íveket a CEMO iktatja a kolozsvári polgármesteri hivatalban. Lapzártáig mintegy hatezer-ötszáz aláírás gyűlt össze. /Pap Melinda: Aláírásgyűjtés a magyar feliratért. = Krónika (Kolozsvár), máj. 18./2009. május 22.A Civil Elkötelezettség Mozgalom és a Transindex képviselői május 21-én átadták Sorin Apostunak azt a 22 500 aláírást tartalmazó ívet, amelyet a magyar feliratok műemlékeken való elhelyezésének ügyében gyűjtöttek össze. A kolozsvári polgármester átvette a petíciót annak ellenére, hogy előző nap kijelentette: nem áll szándékában ezt megtenni. Amikor Horvát Ádám, a Civil Elkötelezettség Mozgalom elnöke átadta a dokumentumokat, a városvezető azt ígérte, megtárgyalják az ügyet a helyi tanácsban és a kulturális minisztériummal is egyeztet. /J. J. : Átadták Apostunak az aláírásokat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./2009. május 29.Élesen bírálta Sógor Csaba európai parlamenti képviselő Sorin Apostu kolozsvári polgármestert amiatt, hogy nem hajlandó magyar nyelvű tájékoztató feliratokkal ellátni a műemlékeket. Kolozsvári sajtótájékoztatóján az RMDSZ-es eurohonatya primitív gondolkodásmóddal vádolta az elöljárót, akinek szerinte azt kellene figyelembe vennie, hogy a kincses városba látogató turisták túlnyomó többsége magyar. Sógor elítélte Corina Cretu nyilatkozatát is, amelyben a Szociáldemokrata Párt EP-képviselője szeparatizmussal és nacionalizmussal vádolta erdélyi magyar képviselőtársait amiatt, hogy kizárólag magyarul hajlandók felszólalni Brüsszelben, románul pedig nem. A sajtótájékoztatón Csoma Botond városi tanácsos bejelentette: az RMDSZ benyújtotta az önkormányzathoz a magyar feliratok alkalmazását célzó határozattervezetet, az aláírásgyűjtéshez viszont továbbra sem láthat hozzá a szövetség, mivel a polgármesteri hivatal még mindig nem bocsátotta rendelkezésére a szükséges formanyomtatványokat. /Rostás Szabolcs: Sógor: Sorin Apostu primitív. = Krónika (Kolozsvár), máj. 29./2009. június 20.Eltelt egy év azóta, hogy László Attilát alpolgármesterré választották Kolozsváron. Egy év tapasztalatait összegezte. Megköszöni elődje, Boros János munkáját, aki négy évet Gheorghe Funar, négy évet pedig Emil Boc helyetteseként vezette a várost. Most tapasztalhatta, milyen nehézségekkel jár az alpolgármesteri tevékenység. László Attilának a helyzetfelmérés, a leltárkészítés volt az első feladata. 6200 olyan föld-visszaigénylési kérelem várt elfogadásra, amely 1991 óta nem került napirendre. Ezen kívül majdnem 5 ezer ingatlant igényeltek vissza a volt tulajdonosok, naponta 40-80 pere volt a városházának, stb. László Attila vezeti a helyi földosztó bizottságot, hetente 30-150 visszaszolgáltatási kérelmet bírálnak el. Az alpolgármester munkájában a legfontosabb eredménynek a kolozsvári magyarok esélyegyenlőségének biztosítását tekinti. Sikerült elérnie, hogy a föld-visszaszolgáltatási kérvényeket beérkezésük sorrendjében bírálják el, ne más szempontok szerint. Kiderült, hogy birtokba helyezettek között aránytalanul kevés a magyar. Sikerült pénzt juttatni a magyar oktatási intézményeknek az iskolák tatarozására. Sikerült beszerezni a Márton Áron szobor építkezési engedélyét. Bevezette azt, hogy a reggeli órákban hozzá fordulhatnak a kolozsvári magyarok. László Attila odafigyelt arra, hogy a városházán megüresedett helyekre magyar fiatalok is pályázzanak. Nem sikerült elérnie, hogy Guttman Szabolcs személyében magyar főépítésze legyen a városnak. Amióta polgármester lett Sorin Apostu, nehezebben lehet vele dolgozni. A Mátyás-szobor restaurálása február 11-én a magyar kormány átutalta a szükséges összeget. /Kiss Olivér: „Nem gondoltam volna, hogy ilyen nehéz ez a tisztség”. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./2009. június 25.Első ízben június 24-én ült össze a Kolozsvári Polgármesteri Hivatalban az a munkabizottság, amely az elkövetkező három-négy évben összeállítja a város történetéről szóló kiadványokat. Az egyik turistáknak szánt, mintegy ötven oldalas és csupán Kolozsvár történetének főbb állomásaira kitérő kötet, a másik tudományos szempontoknak megfelelő, igényesen megírt és szerkesztett kiadvány lesz. A munkacsoportban akadémikusok, egyetemi professzorok és előadótanárok vesznek részt, de helyet kapott a megyeszékhely egyik díszpolgára is. A bizottság Camil Muresanu akadémikus személyében elnököt választott, a grémium titkára pedig Rüsz-Fogarasi Enikő, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) történelem karának dékán-helyettese lett. Arra a kérdésre, hogy a munkába bevontak-e magyar és német anyanyelvű történészeket is, Sorin Apostu polgármester így válaszolt: „Kérem, ne firtassa ezt a témát. ” Ugyanakkor kijelentette, a magyar és német történészek megfelelő arányban lesznek képviselve. Arra nem tért azonban ki, hogy ez mit is jelent. /Kiss Olivér: Megírják vagy átírják Kolozsvár történetét? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./2009. június 25.A városháza tíz éve törvénytelenül használja a Funar-korszakban megalkotott és elfogadott címert – jelentette ki Nicolae Endroiu, a G. Baritiu Történeti Intézet igazgatója. Endroiu arra kérte Sorin Apostu polgármestert, hogy mihamarabb kezdeményezze a régi címer visszaállítását. – Legkésőbb szeptemberben a városi tanács hozzon határozatot arról, hogy a helyhatóság mindenhol az 1369-ben napvilágot látott címert vagy annak enyhén módosított változatát használja – mondta. Szégyenletesnek és megalázónak tartotta azt, hogy a polgármesteri hivatal a Román Akadémia hatáskörébe tartozó helyi heraldikai bizottsággal hosszú évekig pereskedett a címer miatt. – Gheorghe Funar volt polgármester beperelt bennünket, mert nem voltunk hajlandók láttamozni, és elfogadni a városháza akkori vezetősége által egy ötletbörze során nyertesnek nyilvánított pályamunkát – emlékeztetett Endroiu. /Kiss Olivér: Törvénytelen Kolozsvár jelenlegi címere. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./2009. július 8.Utcanév-változtatásról döntött a kolozsvári városi tanács. A Hajnal negyedi Dsida Jenő utcanév megváltoztatására érkezett lakossági kérés, ugyanis az ott lakók kényelmetlennek érezték az utcanevet. Úgy vélték, hogy a magyar költő neve nagyon hasonlít az AIDS román megnevezésére (Dsida–sida). A magyar tanácsosok azt javasolták a polgármesternek, hogy amennyiben a változásra sor kerül, az utca szintén magyar személyiség – ez esetben Szabédi László – nevét viselje. Jóllehet, Sorin Apostu elfogadta a kezdeményezést, utólag mégis elvetették a Szabédi névjavaslatot, és Pablo Picassoról nevezték el az utcát. Értesülések szerint a PD-L-s tanácsosok Apostu javaslatára cselekedtek így, mivel az RMDSZ-es önkormányzati képviselők nem támogattak egy számára fontos határozattervezetet. /J. J. : Magyar utcanevet szavaztak le. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./2009. július 8.Tovább késhet a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport felújítása, miután az illetékes hatóság elutasította a restaurálásra kiírt közbeszerzési eljárás eredményét kifogásoló óvást, melyet egy nagyszebeni cég képviselői nyújtottak be, kifogásolva, hogy a szobor felújításával megbízott, többnyire útépítésre és épületek felújítására szakosodott, szintén nagyszebeni Concefa Rt. nem rendelkezik a Fadrusz-alkotás rendbetételéhez elengedhetetlen szakmai felkészültséggel. Gyanússá teszi az ügyet az is, hogy miközben Sorin Apostu kolozsvári polgármester szerint a Concefával 900 ezer lejben állapodtak meg, a városháza által közölt dokumentumokban 1,6 millió lejes munkadíj szerepel. Kolozsi Tibor szobrászművész szerint városháza hibázott a pályázati kiírás összeállításában. A magyarországi Szobrászművészeti Szövetség is felháborodott azon, hogy egy útépítő vállalat nyerte el a Mátyás-szobor restaurálási jogát. /Gyergyai Csaba: Mátyás-szobor: elutasított óvás. = Krónika (Kolozsvár), júl. 8./2009. július 21.Közigazgatási bíróságon támadja meg Molnos Lajos RMDSZ-es tanácsos a kolozsvári képviselő-testület minap hozott határozatát, amellyel Pablo Picassóra keresztelték át a 2004 óta Dsida Jenőről elnevezett utcát. A lakosok arra hivatkoztak: nem tudják kiejteni a magyar költő nevét, amely ráadásul az AIDS román megfelelőjére is hasonlít, Molnos szerint a névváltoztatás veszélyes precedenst teremthet. Asztalos Lajos helytörténész úgy véli: nemcsak magyar személyiségekről kellene utcákat elkeresztelni, hanem vissza kellene adni Kolozsvár évszázados múltú „beszélő” neveit is. Molnos Lajos önkormányzati képviselő abszurdnak és veszélyes precedensnek tartja a névváltoztatást, amely mögött Sorin Apostu polgármester rosszindulatát sejti. Molnos szerint a 310 ezer lakosú Kolozsvár mintegy 900 utcája közül csupán 60-70-nek van magyar neve (ebből 37-et az elmúlt években az ő kezdeményezésére kereszteltek el), holott arányszámát tekintve a lakosság 19 százalékát alkotó magyar közösség legalább 150-et megérdemelne. Asztalos Lajos helytörténész úgy tudja, a 909 kolozsvári közterületnévből – utca, út, sétány, tér – 35 viseli magyar személyiség nevét, ami – 3,85 százalékos arányt jelent –, a belvárosban például mindössze három (Bolyai, Arany János, Kovács Dezső). A Kovács Dezső utcában történetesen egyetlen ház áll, de azon sincs ilyen nevű házszám. A kolozsvári helynevek magyartalanítása 1945-től folyamatosan tart. „Ez a folyamat az 1989-es rendszerváltás után sem torpant meg. Húsz évvel ezelőtt a város akkori román polgármestere azzal az indokkal változtatta meg a Petőfi utca nevét, hogy a költő szerinte románellenes verseket írt, Rákóczi Ferenc esetében pedig elegendőnek bizonyult, hogy sohasem hallott a fejedelemről” – idézi fel a Kolozsvár ezeréves történetét, helynév- és településtörténeti adattárát hiánypótló kötetben feldolgozó Asztalos Lajos. /Rostás Szabolcs: Bíróság elé kerül a kolozsvári Dsida Jenő utca megváltoztatásának ügye. = Krónika (Kolozsvár), júl. 21./2009. július 23.Július 22-én után Sorin Apostu polgármester és Horatiu Cercel, a nyertes Concefa Rt. vezérigazgatója aláírta a szerződést a Mátyás-szobor restaurálására vonatkozóan. A Mátyás-szobor restaurálási munkálatait tervező cég, az Utilitas Kft. igazgatója, Szabó Bálint nem írta alá az átadási-átvételi jegyzőkönyvet, hiányzó iratokra hivatkozva. László Attila alpolgármester „kekeckedésnek” nevezte az Utilitas hozzáállását. A eddig csak útépítéssel foglalkozó Concefa Rt. megfelelő szakemberekkel dolgozik majd, mondta Sorin Apostu. /Kiss Olivér: Aláírták a szerződést, kezdődik a szobor restaurálása. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./2009. július 31.Új turisztikai információs táblákat helyezett el a városháza Kolozsváron. A harmincnyolc kétnyelvű (román és angol) tábla a városba látogatók tájékozódását segíti – mondta Sorin Apostu polgármester. Az önkormányzat a műemlékek feliratainak a kicserélését is tervezi, de ezeken sem szerepel majd magyar nyelvű felirat, annak ellenére, hogy évente mintegy háromszázezer magyar turista fordul meg a városban, ők teszik ki a turistaforgalom 70–80 százalékát. Kolozsváron és környékén Magyarország a második legnagyobb beruházó: egyedül Kolozs megyében mintegy 117 millió USD regisztrált tőkével 512 magyar vállalatot alapítottak a legkülönfélébb iparágakban. Kolozsvár az erdélyi magyarság legnagyobb kulturális, oktatási központja is. A városban mintegy 100 ezer diák, köztük sok külföldi is tanul. /Jakab Judit: Kétnyelvű tájékoztató táblákat helyeztek el. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./2009. augusztus 8.Nem szabad mereven értelmezni a műemlékek feliratozására vonatkozó rendeletet, mert az nem zárja ki, hogy azokon a településeken, ahol jelentős számú nemzeti közösség él, ennek nyelvén is fel legyen tüntetve a tájékoztató szöveg, ez a Művelődési Minisztérium álláspontja a többnyelvű feliratokról. A Transindex és a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) Sorin Apostuhoz benyújtotta petícióját, amelyben a magyar és német nyelvű feliratokat követelnek. Eckstein-Kovács Péter elnöki tanácsos közbenjárására foglalt állást a minisztérium a tábla-ügyben, véleményét Kolozsvár polgármesteréhez is eljuttatta. Májusi sajtóértekezletén Sorin Apostu bejelentette: többnyelvű ismertető táblákat helyeznek el minden kolozsvári műemléken. A felirat három nyelven – románul, angolul és franciául – lesz olvasható. Arra a kérdésre, hogy miért nem kerülhet fel magyar nyelvű felirat is a táblákra, Apostu azt válaszolta: mivel a magyar nem számít világnyelvnek. Kolozsvár polgármesterének a funári időket idéző álláspontja ellen több civil és politikai szervezet is tiltakozott. Aláírásgyűjtést kezdeményezett a Kolozs megyei RMDSZ. /Műemléktáblák: nincs szó a magyar feliratok betiltásáról. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./2009. szeptember 24.A katolikus egyház és a városháza közötti – a Főtér 15. szám alatti ingatlan belső udvarának használatára vonatkozó – ügyben Sorin Apostu polgármester „salamoni döntést” hozott: a jelzett területet felosztották, s ennek értelmében egyharmad része megmarad a római katolikus egyháznak parkolás céljaira, kétharmad részét pedig a Bob Iskola tanulói rendelkezésére bocsátja. Kovács Sándor római katolikus főesperes elégedetlen a polgármester határozatával kapcsolatban, közölte, hogy az ügy még nem tekinthető lezártnak, mihamarabbi tárgyalásokra van szükség. Boros János volt alpolgármester elmondta: a telekkönyv szerint a jelzett terület mindig is a katolikus egyház tulajdona volt. A megoldás az lenne, ha a Főtér 15. szám alatti ingatlanban működő Bob Iskola osztályai kiköltöznének, a városi tanács pedig elrendelné az udvar kivételét a közvagyon leltárból. A Bob Iskola az 1948-as államosítás után került oda minden jogalap nélkül. Az egyházzal nem kötöttek bérleti szerződést, több mint hat évtizede jogtalanul használják az ingatlant és az udvart. /Nagy-Hintós Diana: „Salamoni” döntés: felosztotta a plébánia udvarát a polgármester. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./2009. október 8.Ötnyelvű ismertető táblákat helyez ki a műemlék épületekre Szatmárnémeti önkormányzata. Az elmúlt időszakban már 25, többnyire a történelmi városközpontban található ingatlanra került ki a tábla. „A törvény szerint három nyelven: románul, angolul és franciául kell néhány fontos információt kiírni a műemlék épületekre, de mi magyarul és németül is feltüntettük a feliratot” – tájékoztatott Ilyés Gyula szatmárnémeti polgármester. Közben Kolozsváron még mindig nem sikerült összegyűjteni azt a 14 ezer támogató aláírást, ami ahhoz szükséges, hogy az RMDSZ állampolgári kezdeményezésű határozattervezetet terjeszthessen a tanács elé, miszerint a magyar és német nyelvű felirat is szerepeljen a műemlék épületekre kihelyezett táblákon. Sorin Apostu kolozsvári polgármester csupán román, angol és francia nyelvű feliratokat használna a tájékoztató táblákon. /Végh Balázs: Ötnyelvű táblák a szatmári műemlékeken. = Krónika (Kolozsvár), okt. 8./2009. november 4.Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete a leghatározottabban tiltakozik Sorin Apostu polgármester újabb, a kolozsvári magyarság múltját és jelenét semmibe vevő megnyilvánulása, nevezetesen Kolozsvár közpénzén – így a kolozsvári magyar adófizetők pénzén is – felújított Főter átadására szervezett program összeállítása ellen, amelyből a városi tanács RMDSZ frakciójának teljes mellőzése eredményeként, kiiktattak mindennemű multikulturális, illetve a Főtér magyar jellegére vonatkozó utalást. /Tiltakozás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./2009. november 4.„Minősíthetetlen és a jóérzést is figyelmen kívül hagyja az, amit Sorin Apostu és a polgármesteri hivatal tesz, amikor a Főtér átadási ünnepségét úgy szervezi meg, hogy azt teljesen kisajátítja egy párt és egy szűk csoport érdekeinek. Ez megint azt bizonyítja, hogy a kolozsvári polgármester nem képes képviselni a város magyar lakosságának az érdekeit, illetve az általuk képviselt értékeket” – nyilatkozta Kelemen Hunor az RMDSZ ügyvezető elnöke és államfőjelöltje lakosságát teljesen jogosnak tartom, értem s támogatom” – mondta Kelemen Hunor. /(P. A. M.): Kelemen Hunor: Sorin Apostunak nincs mit keresnie a város élén. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./ (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
